A szerelem nem szabadság, hanem rabság, amint különben mindenféle emberi kapcsolat az. (...) A szerelmes csak addig szerelmes, amíg rabságban él, egy igézet, bűvölet eszelős rabságában. Abban a pillanatban, mikor a rabságból felszabadul, nem szerelmes többé.
Márai Sándor
Kinyílott az aranyeső
Én voltam ma a legelső,
aki kora reggel
locsolkodni kelt fel
Minden szőke, barna lány,
Mint a piros tulipán
Virulva-viruljon
Rózsapermet hulljon.
Íme, itt a kölni
Szabad-e locsolni?
Élet vagy lét? Felkelsz, rohansz, lefekszel. Égeted életed gyertyáját. De vajon van értelme? Ad-e fényt, vagy csak pusztul, fogy? Nem lehet mindig így élni: csak menni, menni, semmivel nem törődni, semmire nem gondolni, elnyomni az érzést, a hiány érzését. Nem, nem lehet így leélni egy életet. Vagy csak lelkileg megnyomorodva. De az nem élet. Az csak lét.
Amit az életed vége felé, nagyon bánni fogsz!
1. Bárcsak lett volna bátorságom a saját életemet élni, nem pedig a mások elvárásainak megfelelni.
2. Bárcsak ne dolgoztam volna olyan sokat.
3. Bárcsak lett volna bátorságom az érzéseim kimutatására.
4. Bárcsak ne hanyagoltam volna el a barátaimat.
5. Bárcsak megengedtem volna magamnak, hogy boldogabb legyek.
Egy kicsit magamról: 43 éves vagyok, Budapesten élek, oothonápolóként ( súlyosan beteg édesanyám látom el 4. éve ). Sajnos nem lesz már sokáig velem, így mostanában sokat gondolkodtam azon mi lesz utána?! Az elmúlt 4 év alatt olyan mély érzelmekket éltem meg pozitívként a feltétel nélküli törödés, a pozitív gondolkodás, a hála, önzetlenség ...., negativumként a saját akarat elhanyagolása, a szabadság hiánya, a bezártság ( kicsit klausztrofóbiás lettem ).
Mi lesz anyu nélkül? Lesz egy nagy űr, de lesz szabadság is.
Nagyyon kiváncsi természetem van. Egyszerre érdekel az NFL és a kertészkedés, utazás szinte bárhova ( inkább hűvösebb Északi égtájak felé ) és olvasni ( írni egy könyvet ). Imádok nyelveket tanulni. Magyar az anyanyelvem, elég jól beszélek angolul, tanulok norvégul, de szeretném a jelbeszédet is megtanulni...és még sok mást. El fogok költözni Magyarországról, ez biztos, jó eséllyel Norvégiába. Ott lesz a nyugalom, ott fogok dolgozni, rászorulókat fogoksegíteni, írni ( már készül egy regényem! ) horgászni, túrázni, biciklizni...! De NFL meccsekre is el fogok menni, akár Londonba akár az Usa-ba, de sok más helyre is el fogok menni. A nagyobb utazások között a szentélyemben ami a konyha lazulok. Szeretem a házilag készült alapanyagokat ( tészta, lekvárok, savanyűságok ), imádok főzni-sütni.
Ha valakinek hasonló elképzelései vannak, írjon bátran! :)
Nincs sok időm. Az ajtóban már a holnap vigyorog rám, s ablakom alatt hetek osonnak el. Akarok valakit, ki lelassít, mikor rohanok, hogy lássam végre a csillagokat. Akarok valakit, ki erősíti minden gyengeségem. Ki meglök, ha megállnék, mikor a félelmeim szíven harapnak. Uram, mondd, láttad-e őt már? Ismered-e vonásait? Ha igen, küldj jelet! Mondd el, milyen lelke van! S mondd ki a nevét! Nincs sok időm. A Nap perzseli bőröm, s hónapokat forral fel a betonon. Akarok valakit, ki eljön velem a pokolba is, hogy az ördög képébe nevessünk. Ki nem kérdezi, miért, mikor ostobaságot csinálok. Ki megfog, mikor zuhanok, s visszahúz szó nélkül. Uram, mondd, láttad-e őt már? Mondd, milyenek a vonásai? Miről ismerem fel? Akarok valakit, ki felemel az égig, mikor lábam elgyengül. Ki velem ébred a legrosszabb álmaimból is. Ki ért engem egyetlen rezdülésből, s hibáim ellenére szeret. Ki meghallgat, ha szólok, de figyelmeztet, ha tévedek. Mindenki akar valakit. Nem igaz? Nincs sok időnk. Az évek, mintha versenyt futnának, s lassan ráncokat rajzolnak a legszebb arcokra is. Annyiszor hibáztam, hogy megszámolni sem tudom, de legalább úgy élek, ahogy a szívem diktálja. Szóval, nem bánok semmit. Mondd, te hogy élsz? Tartalommal teszed? Vagy eltékozlod az idődet? Hallgass rám, és ragadd meg a perceket! Minden gyönyörű pillanatot! Minden eltévesztett napot! Minden ismeretlen áramlatot! Ragadd meg, és élj végre! S mindig mondd ki, amire vágysz, és ne hagyd elveszni a szívedben élő őszinte, pimasz kiskölyköt! ÉLJ!